Az elmúlt hetek a decemberre való készülődés jegyében telt, ezért lehet az, hogy több új hírem is van a számotokra. Ez mit is takar valójában? Hát például, egy író-olvasó találkozót, egy könyvbemutatót és egy Líra szerződést.
Nem szeretnék ennyire előre rohanni, inkább kezdeném az elején, a legeslegelején. Pontosabban a könyv írásánál. Sokan tudjátok, hogy pár éve láttam egy hírt, melyben egyik “kedves” férfi politikusunk azt nyilatkozta, hogy ma Magyarországon nincs családon belüli erőszak. Ekkor nagyon mérges lettem, és arra gondoltam, hogy hol él ez az ember? Mert biztos, hogy nem a mi szép kis hazánkban, vagy csak szemellenzőt visel, úgy ahogy jó pár ember rajta kívül. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy megírom a saját történetem. Azt, amin átmentem, amit átéltem, így az olvasó első kézből értesül arról, hogy egyes családokban mik történnek. De ez nem volt elég a számomra, tovább gondoltam a dolgot. Oké, megírom a könyvet, és utána? El kell juttatni az emberekhez. Ez volt a következő probléma. Kerestem egy kiadót, aki felvállalja nemcsak a történet témáját, hanem egy első könyves szerzőt is. Ekkor került a képbe a Mogul kiadó, ahol szeretettel fogadtak, és segítettek megtenni az első lépéseket (lásd. Könyvheti dedikálás).
És itt nem álltam meg, mert a fejembe vettem, hogy szeretném, ha a Néma bűnök a könyvesboltokban is kapható lenne. Ezért vettem egy mély lélegzetet és lesz, ami lesz alapon ráírtam a Lírára, hogy ez és ez vagyok, ezt és ezt szeretném, kihez fordulhatok. Pár nap elteltével jött is a válasz e-mail, amiben kaptam egy elérhetőséget, ahol a szerzőkkel, szerződésekkel foglalkoznak. Velük is felvettem a kapcsolatot, és egy héten belül küldték is a szerződést. Mindez még tavasszal, ha jól emlékszem májusban történt. Igen ám, de az élet közbeszólt, és júliusban férjhez mentem, megváltozott a nevem, utána meg sokat betegeskedtem, így sajnos, csak mostanra sikerült véglegesíteni a szerződést, tisztázni a részleteket. Ez a rövid, velős története annak, hogy már a Lírában is megtalálható a Néma bűnök.
A könyvet a Lírában ezen a linken éritek el: Emilly Palton – Néma bűnök
Ezek után nem maradt más, minthogy író-olvasó találkozót szervezzek, ahol az olvasóim megismerkedhetnek velem és a könyvemmel is. Igen, de ezt olyan barátokkal szeretném átélni, akikkel egy hullámhosszon vagyunk, közös az érdeklődési körünk. Így megbeszéltem Mike Mendersel (alias Halasi Miklós), hogy még december elején jöjjünk össze egy beszélgetésre, kávézásra, teázásra, édesség habzsi-dözsire, ahol nemcsak mi, de a ránk kíváncsi emberek is jól érzik magukat. Ebből született meg egy közös író-olvasó találkozó ötlete.
Ha már itt tartunk, akkor pár szót ejtenék Mikiről is. Vele még tavalyelőtt az egyik Író- Blogger- Olvasó találkozón futottam össze, és ahogy ez szokás, elkezdtünk beszélgetni. Azóta barátok vagyunk, sok közös programon vettünk részt, sőt, volt oly’ bátor ember, hogy még az esküvőmön is részt vett. Ezért szeretném, ha ti is jobban megismernétek, így egy kicsit bemutatnám nektek írói tevékenységét. Szóval, Miki már ezer éve foglalkozik írással, többek között a ’90-es években újságíróként számítástechnikai cikkeket írt majd tíz éven át a Pc Word hasábjaira, de a romantika sem állt/áll messze tőle. Tavaly így született meg a Krisztin című könyve, melyet elolvastam, és a rajongója lettem. Szerettem a főszereplő Krisztin vadságát, ám egyben kislányos báját, illetve alig tudtam letenni a könyvet, mert kíváncsi voltam, hogy mi történik ezzel a szegény lánnyal, amikor szerelmes lesz, és kikerül a nagyvilágba. Ott milyen veszedelmek leselkednek rá, és hogyan éli meg ezt Krisztin. Aki szereti a romantikát, annak csak ajánlani tudom.
Most vissza az író-olvasó találkozóra, amikor is egy igazán édes helyre kalauzolunk el titeket, ahol amolyan hétlevezetőt tartunk. Ha hivatalosak szeretnénk lenni, akkor nevezhetnénk könyvbemutatónak is, de végül kötetlen beszélgetésbe, kávézásba, teázásba és édességevésbe fulladhat, ha szeretnétek. Persze, ez attól is függ, hogy aki jön, azzal beszélgetünk egy jót, de ha véletlen senki sem tévedne felénk, akkor Mikivel eltöltünk egy hangulatos estét. Az író-olvasó találkozó ezen a héten pénteken lesz, az Édes Érzés kávézóban, ahova mindenkit szívesen várunk. A facebookon létrehoztunk ennek egy eseményt, szóval, ha van kedvetek jönni, akkor ott is jelezhetitek eme szándékotokat.
Az esemény ezen a linken érhető el:
Mike Menders és Emilly Palton író-olvasó találkozó
Ha még nincs elegetek belőlem, akkor jó hírrel szolgálhatok, mert december közepén lesz egy könyvbemutató is. Ezt pedig nem mással, mint nagyon jó barátnőmmel Tanley Milettel közösen tartjuk. Tanley úgyszintén egy barátom, sőt, még több is ennél. Rengeteget segített nekem, és nemcsak a Néma bűnöknél, hanem az utána lévő időszakot is neki köszönhetően sikerült átvészelnem. Nem hiszem, hogy valaha az életben lesz annyi köszönet, amit mondani tudok neki a támogatásáért, a biztatásáért. Tudom, elcsépelt, de komolyan gondolom, amikor azt mondom: Köszönöm, hogy ismerhetlek.
Tanleyvel másfél éve találkoztunk egy közös ismerősön keresztül. Először féltem tőle. Hogy miért? Talán azért, mert éreztem, tudtam, hogy őt nem csapom be a magamra húzott álarccal, simán átlát rajtam. Mondhatok, tehetek bármit, neki megvan az a képessége, hogy lássa a másik ember valódi énjét. De így utólag nem bánom, hogy nem futamodtam meg, hanem kocsonyaként reszketve, de ottmaradtam a találkozón. Aztán telt az idő, és egyre jobban megismertük egymást, ami életem egyik meghatározó szerepét tölti be. Mai napig rengeteget tanulok tőle, nemcsak szakmailag, de emberileg is.
Az én barátosnémnak eddig két könyve jelent meg, és jelenleg a harmadikon dolgozik. Az első könyvének a címe A könyv. Igaz, érdekes a címválasztás, de miután elolvastam a történetet, úgy gondolom, hűen tükrözi, hogy miről szól, és mi áll a középpontban. A második könyve a Női (h)arcok címet viseli, ami egy picit megtévesztő. Amikor először a kezembe fogtam, és elolvastam a fülszöveget, arra gondoltam, hogy ez egy igazán nőcis, kimondottan nőknek szóló történet. De nem! A cselekmény egy átlagos család mindennapjait meséli el. De hogy ne legyen ilyen egyszerű a dolog, ez a család nem is igazán átlagos. Vagyis az, legalábbis a külvilág felé. Annyira jól ír Tanley, hogy élveztem olvasni a bemutatott családban felmerülő problémákat. Majd folytatódik a sztori, és jön egy rohadt nagy fordulat, amire csak annyit tudtam mondani, hogy: Hú, az a…nyját! Hát, mindenre számítottam, csak erre nem. Sajnos, ha leírnám, hogy mi ez a váratlan, irtózatosan izgalmas esemény, akkor lespoilerezném szinte a könyv második felét. Ezt meg nem szeretném.
A lényegek lényege, hogy a december közepére belőtt könyvbemutatóra Tanley a Női (h)arcok című könyvével jön, míg jómagam a Néma bűnökkel. Nagyon sok szeretettel látunk mindenkit, várunk rátok, hogy beszélgessünk, kávézunk, csokizunk egyet, miközben megismerkedhettek nemcsak velünk, hanem a könyveinkkel is. Beszélgetés indítóként arra gondoltunk, hogy többféle témát dobunk a kalapba, és ti eldöntitek, mi érdekel titeket. Gondolok itt például az írásra, a könyvkiadásra, műhelytitkokra vagy arra, hogyan lehet a mai világban nőként érvényesülni, célokat elérni anélkül, hogy elveszítenénk a lelkünk érzékenységét.
Ha szeretnél velünk tartani, akkor a facebookon létrehozott eseménynél tudjátok felénk jelezni:
Néma bűnök – Könyvbemutató és író-olvasó találkozó
Most már zárom soraimat. Remélem, tudtam nektek olyan hírt hozni, ami felkeltette az érdeklődésetek, illetve, ami új infót tartalmazott számotokra. Azért, még egy gondolat erejéig feltartanálak titeket. Mégpedig az, hogy életem legjobb döntése volt, hogy elkezdtem írni. Nemcsak a lelkem virult ki, hanem sok írót ismerhettem meg, és rengeteg barátságot kötöttem ezáltal. Én. El tudjátok hinni? Az enyhén is antiszoc emberpéldány legfőbb képviselője képes volt barátokat szerezni, barátkozni az írásnak köszönhetően. Hihetetlen, mégis igaz.