Karanténom tizenötödik napján az jutott eszembe,
Miért is gondolok egyfolytában hülyeségekre.
Karanténom tizenötödik napján időmbe az is belefér,
Hogy feltegyek egyetlen komoly, fontos kérdést.
Karanténom tizenötödik napján kérdem én:
A szapora az egy új népbetegség?
Karanténom tizenötödik napján azt kell látnom,
A közértből viszik a wc-papírt, mint a cukrot.
Karanténom tizenötödik napján a lisztet megértem,
De a wc-papír már sehogy sem fér a fejembe.
Karanténom tizenötödik napján, amikor körmöt reszelek,
Azon agyalok, miért is gondolok mások hasmenésére.
Karanténom tizenötödik napján az asztalomnál ülők,
És papírfecnire versnek csúfolt valamit körmölök.
Karanténom tizenötödik napján az jutott eszembe,
Miért is gondolok egyfolytában hülyeségekre.